Január 3

A szó, amivel jellemezném: KORI :D
Hetek óta tervezett jégkorcsolyázásunk ezen a napon megvalósulhatott. 
Kár, hogy négyen terveztük - Alexa, Vivien, Valentina, és Én.
És ketten lettünk belőle..  Hát így történt, hogy fél 3-kor legjobb barátnőmmel (Vivivel)  útnak indultunk Záhonyba. 
Jó napnak terveztük, csajosan, nevetgélősen jónak. De így történt? Persze, hogy nem. 
A nap már ott katasztrofális volt, hogy percenként zaklatott a Dobostorta, akit a barátnőm nevezett el. Igazából Lacinak hívták, de a vezetéknevét kicsit kigúnyoltuk. Előfordul.
Helyes srác egyébként. Tavaly (2014) nagyon odavoltam érte. 
Aztán megismertem :D És nem hinném, hogy a hatalmas egója mellett helyem lenne nekem is. Meg a mesében közrejátszik AZ EX. - nagybetűvel. 
11 éves korom hatalmas szerelme. Pulyaszerelem mi? Azért kísért még így lassan a 16. életévemben is.. Nem mintha bánnám. Hülye fejjel még most is meghalok érte. De minek? Azért el kell ismernem, sok mindenen mentünk keresztül együtt. - jártunk, szakítottunk /ezt legalább 3x/, aztán végül 2014 áprilisában búcsút mondtam a dolognak. Aztán nyáron lesmárolt, én a fellegekben voltam. Erre a pillanatra még ma is emlékszem. Nem részletezem, mert hányhatnék a romantikától. Az a pillanat pedig az volt. Egyáltalán nem bántam. 

Erre fogja, és megjelenik Záhonyba, a koripályán. 2 ikerrel. Akik szépek, okosak. És az egyiket még kedvelem is. Na fuck. 
Az egyikkel kézre kulcsolt ujjakkal korcsolyáztak. Ez mi? Szitkozódtam rendesen. 
És ettől a perctől kezdve elhatároztam - pozitív, merész, és büszke ember leszek, aki nem fog félni hozzászólni egy sráchoz.. hozzá... 
Folytatás - > Január 6. 

Kisses - B